AZ ELTE PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KARÁNAK ALPROJEKTJEI

Az ELTE PPK az alábbi szakmai területeken folytatott fejlesztést a TÁMOP 4.1.2.B pályázaton belül:

A pedagógusképzés módszertani támogatása, képzés- és tartalomfejlesztés nem NAT műveltségi terület specifikus módszertani és tartalmi fejlesztések

Szakmai vezető: Dr. Szivák Judit, habil. docens, oktatási dékánhelyettes 

Az elmúlt időszakban bekövetkezett jelentős változások a neveléstudományban és az iskolai gyakorlatban szükségessé tették, olyan pedagógusképzési koncepció kidolgozását, amely szervesen és korszerű szakmai koncepcióba illeszkedve kapcsolódik a közös európai oktatáspolitika prioritásaihoz, a tanárképzés nemzetközi kutatási eredményeihez, a hazai modellek által felhalmozott értékekhez, a professzió elvárásaihoz és a köznevelési rendszer változó környezetének kihívásaihoz.

A közismereti tanárképzés képzési programjának hangsúlyos eleme a pedagógiai – pszichológiai modul, amely kialakításakor törekedtünk egy rendszerszerűen működtethető, de az egyéni tanulási utakat és a folyamatos szakmai fejlődés támogatását is biztosító program kialakítására. Ehhez kapcsolódóan hatékony, olyan tanulást támogató rendszer kiépítésre, amely elősegíti a képzési programban is megfogalmazott tanulási eredmények elérését. Mindezek érdekében négy területen végeztünk fejlesztést a projekt során:

• A képzési rendszer strukturális és tartalmi elemzésére alkalmas eljárás kidolgozása, minőségbiztosítási koncepció 

Témavezetők: Dr. Kálmán Orsolya, Dr. Halász Gábor

A pedagógusképzési rendszerek minőségének megteremtéséhez és fenntartásához elengedhetetlen a tervezett és szisztematikus információgyűjtés, és egy olyan minőségbiztosítási rendszer kialakítása, melynek kiindulópontja a pedagóguskompetenciák eredményes fejlesztése. Az elkészült minőségbiztosítási országos ajánlás egy koherens koncepció tartalmaz, amelyek segítheti a tanárképző központok önértékelési tevékenységét, s elősegítheti a tanárképzési programok társadalmi presztízsének növekedését is. A Karon e munkálatok során épített a tanulás-tanítás minőségére fókuszáló minőségirányítási projektjének előzményeire.

• Az új képzési szerkezethez illeszkedő tartalom kidolgozása 

Témavezető: Dr. Lénárd Sándor

Vizsgálatok eredményeire, a korábbi fejlesztések tapasztalataira alapozva és az érvényes szabályozást szem előtt tartva fejlesztésre került a közismereti tanárképzés pedagógia-pszichológia modulja. E fejlesztés fókuszában olyan képzési program kidolgozása áll, mely tanulási eredményekre épül, érvényesíti a validáció szempontjait. A képzési programban rögzített tanulási eredmények elérést támogató feladatrendszer, jegyzet is kidolgozásra került. 

• A képzést támogató eszközök kidolgozása 

Témavezető: Dr. Lévai Dóra

A képzés egyes tantárgyblokkjai, az egyes kurzusok közötti különbségek alapján a képzés hatékony támogatásához nem lehet egységes, minden kurzusra egyformán érvényes támogató környezetet fejleszteni. A korábbi tapasztalatokat, jó gyakorlatokat figyelembe véve olyan támogató környezet kifejlesztésére került sor, amiben egyszerre van jelen a fejlesztett, szabványoknak megfelelő digitális tartalom, a kurzus hatékony kommunikációját segítő felület, az interaktív elektronikus kiadványok és közösen szerkeszthető oktatási tartalom illetve a forrásként szolgáló videó gyűjtemények és feladatgyűjtemények. Az oktatási környezetét egyaránt képes a nappali és levelező tagozatos képzés támogatására, figyelembe vegye az ugyanazon tárgyat tanító oktatók és a félévente változó hallgatócsoportok sajátosságait. 

Az oktatási környezet kurzusszintű, az egyes kurzusok vállalt céljaiból, fejlesztendő kompetenciáiból indul ki és a felsorolt lehetőségeket az ehhez igazodó arányok alapján használja ki. A hatékony támogató környezet nem a technológiai lehetőséget sablonos alkalmazásából, hanem a konkrét kurzus célrendszeréből, várható tevékenységéből építkezik és változtathatóságával szem előtt tartja a fenntarthatóság, folyamatos alakíthatóság elvárását is. Az online támogató tanulási környezet a képzés kurzusaihoz az alábbi linken érhető el:

https://elearning.ppk.elte.hu/course/category.php?id=88

Továbbá sor került az egyes tantárgyakhoz használt oktatási célt szolgáló videótár kifejlesztésére, s új filmek forgatására.

• Megújított tartalmakhoz illeszkedő felsőoktatási pedagógus továbbképzési programok fejlesztése és képzők képzése 

Témavezető: Dr. H. Nagy Anna

A továbbképzések nyújthatnak felkészülési lehetőséget a speciális, nem szakos tartalmakhoz kapcsolódó, a változó iskolai feladatokra, igényekre: fejlesztésre, felzárkóztatásra az iskolarendszerből kikerülő, de még iskolaköteles tanulók számára; a NAT-ban szereplő olyan speciális ismeretkörök, műveltségterületek tanítására és nevelési célok megvalósítására felkészítés, melyekre nincs szakos tanárképzés – pénzügyi-gazdálkodási, vállalkozási ismeretek tanítása, multikulturalitás, tolerancia, előítélet mentességre nevelés stb:

o Speciális iskolai nevelési-oktatási feladatokra felkészítő továbbképzések

o Fejlesztő pedagógus képzés programjának bővítése, fejlesztés, felzárkóztatás módszerei 14-16 éves korosztály tanulási kompetenciájának fejlesztése, a mediált tanulás módszer alkalmazása

o Multikulturalitás, tolerancia, előítéletesség mentességre nevelés heterogén tanulói csoportokban

o A holokauszt tanításának módszertana

o II. NAT ismeretkörök, melyekhez nem rendelhető szakos tanárképzés

o Pénzügyi, gazdasági, gazdálkodási ismeretek tanításának módszertana. Programkidolgozás, 2 féléves képzés, elsősorban nem közgazdasági szakképzettségű tanároknak. Pilot program továbbfejlesztése, tantárgyi beépítés lehetőségei

• Képzők képzése 

Témavezető: Kereszty Orsolya

A „Képzők képzése” alprojekt keretei között sor került egy igényfeltáró kérdőíves vizsgálat megvalósítására valamint egy oktatókat támogató szakmai-pedagógiai platform kidolgozására. A kérdőív kettős célt szolgált: segítségével igyekeztünk feltárni azokat a továbbképzési, szakmai fejlődési irányokat, amelyeket a felsőoktatásban valamint a pedagógusképzésben aktívan részt vevő oktatók saját szakmai fejlődésük szempontjából relevánsnak gondolnak, az eredmények ugyanakkor alapul szolgáltak egy szakmai támogató portál koncepciójának a kidolgozásához is. A kérdőíves vizsgálat eredményei alapján az oktatók jelentős része a hallgatók motivációja, bevonódásának hiánya és az ebben való segítségnyújtást emelte ki támogatandó területnek. Ennek eredményeképpen első körben a felsőoktatásban megjelenő motivációval kapcsolatos kutatási eredmények, a bevonódással, elköteleződéssel összefüggő szűkebb-tágabb témakörök bemutatását tűztük ki célul, feladatokkal, olvasmányokkal és filmekkel segítve a honlapra látogató oktatókat a téma komplex jellegének a megértésére, saját oktatói gyakorlatuk átgondolására. A honlap elérhetősége: http://oktatotamogatas.elte.hu/ 

A szakmai gyakorlat elindításához szükséges fejlesztések kialakítása 

Szakmai vezető: Dr. Rapos Nóra, adjunktus 

A hatékony, eredményes pedagógusképzés egyik alapvető tényezője a képzés gyakorlati jellegének erősítése. A tanárjelöltek pedagógus pályára való felkészítésében, pálya szocializációjában kiemelt szerepük van a köznevelési intézményekben végzett gyakorlatoknak. Céljuk a szakképzettséghez kapcsolódó gyakorlati ismeretek, tapasztalatok, képességek megszerzése, a pedagógiai munka iskolai környezetben való megtapasztalása, felkészülés az önálló pedagógiai munkára. Az osztatlan közismereti tanárképzés új rendszerében bővültek az iskolai gyakorlatok. A vezetőtanár támogatásával végzett tanítási gyakorlat mellett megjelent egy új elem, a közösségi pedagógiai gyakorlat, valamint a mentortanárral támogatott egyéni összefüggő iskolai gyakorlat a korábbi félév helyett egy évre bővült. Mindenképpen szükséges vált tehát a gyakorlatok rendszerének, egymáshoz való viszonyának tisztázása, újragondolása, a gyakorlatok új funkcióinak kidolgozása. Ennek érdekében az alábbi főbb fejlesztésekre került sor.

• A gyakorlatok rendszerének tartalmi és módszertani kidolgozása 

Témavezető: Dr. Kopp Erika

E kutatás-fejlesztés során sor került a nemzetközi és hazai gyakorlat elem¬zésére, jó gyakorlatok gyűjtésére, a kialakítandó gyakorlati rendszer alapelveinek meghatározásra, és javaslatokat tettünk a gyakorlati rendszer operatív megvalósításra, valamint sor került oktatáspolitikai ajánlás megfogalmazására.

A fejlesztés során mindvégig fontos volt, hogy a képzés szereplői közösen alakítsák a képzés e kitüntetett elemét. Ennek érdekében a kialakítás és egyeztetés folyamatába bevontunk vezető és mentortanárokat, szakmódszer¬tant, vagy diszciplínát oktató kollégákat. A fent említett országos egyeztetés keretében folyamatosan egyeztettük társintézményekkel, valamint az ELTE gyakorlóiskoláinak mentor- és vezetőtanáraival: 

E hosszan tartó szakmai egyeztetés után úgy véljük, az elkészült szakmai ajánlás – az osztatlan tanárképzés gyakorlati rendszere – és oktatáspolitikai ajánlás már nem csupán az ELTE PPK-hoz kötődő szakmai anyag, hanem valóban több néző¬pontot tartalmazó közös munkánk eredménye.

• A gyakorlatok eredményességét támogató eszközök kidolgozása

Témavezető: Dr. Molnár Katalin

A képzés összhangja érdekében fontos, hogy képzők közös szakmai elvek mentén támogassák a hallgatókat. A gyakorlat során hangsúlyos szerephez jutó képzési szereplők a vezető- és mentortanárok.  Mivel a gyakorlatoknak kiemelt szerepe van a pályafejlődésben, így az itt kapott támogatás tartalma, formája is felértékelődik. Ezért a projekt lényeges eleme volt a gyakorlathoz kötő támogató eszközök tartalmi kidolgozása. E fejlesztés során célként jelent meg a képzők tanuló szakmai közösséggé formálása is, s e célt szolgálta a gyakorlatokat kísérő órák modulszerű megújítása is. A fejlesztés kiemelt fókusza volt továbbá a gyakorlati képzések szerepelői számára készülő információs és módszertani kiadványok elkészítése, valamint a tervezést támogató téma és óravázlat-gyűjtemény. 

• Megújított tartalmakhoz illeszkedő felsőoktatási pedagógus továbbképzési programok fejlesztése és a képzők képzése

Témavezető: Dr. M. Nádasi Mária

A mentorképzés korábban kidolgozott programjának eddigi tapasztalatai alapján láthatóvá vált annak továbbfejlesztési lehetősége, a gyakorlati igényekhez történő igazítása, s egyben lehetőség nyílt az országos konzultáció felújítására.  Új fejlesztési elemként jelent meg a mentorálásra alkalmas iskolák, mentorok, kiválasztásának szempontjainak koncepcionális megalapozása és a képzés minőségbiztosításának átgondolására. A tevékenységek további eredménye a térségi nyilvántartás kialakítása.

A pedagógusképzés fejlesztésének tényekre alapozott támogatása

Szakmai vezető: Dr. Vámos Ágnes, egyetemi tanár

A pedagógus-kompetenciák érvényesülését és változását alapvetően az a szervezet, oktatási-nevelési intézmény határozza meg, melyben a pedagógus maga is dolgozik. Mind a köznevelés hatékonyságának növelése, mind a pedagógusképzés számára kulcskérdés annak megismerése, hogy (1) hogyan függ össze a pedagógus szakma eredményes művelése és a szervezetek működése; (2) mi  a kapcsolat a pedagógusok gyakorlata és gondolkodása, ennek változásai, s a szervezetekben bekövetkező tanulási folyamatok között; (3) melyek a köznevelési innovációkat akadályozó, illetve segítő, támogató jellemzők, elemeik. Miközben egyre gazdagodik a pedagógusok és a szervezet kapcsolatának kutatása külföldön, nem foglalkoztak eddig Magyarországon azzal, hogy a köznevelésben – annak tradiciókon nyugvó, innovációkkal mobilizált kultúrájában – szakmai életútjuk során mi/ki sarkallja arra a pedagógusokat, hogy újabb és újabb tanulási lehetőségeket keressenek, ilyeneket kihasználjanak, vagy ösztönözzenek másokat erre? Miért lesznek egyes pedagógusok fejlesztők, tanulásra nyitottak, innovatívak, s főként, hogy mi ezekben a kérdésekben annak a szervezetnek a szerepe, ahol dolgoznak? Az ELTE Neveléstudományi Intézet oktatókból és PhD hallgatókból álló Pedagóguskutatást végző csoportja (PeK) e három dimenzió modellálásra törekszik. A pedagógusmintát a TÁMOP 3.1.1. OFI-kutatás pedagógus-lekérdezés adatbázisa, a pedagógus-továbbképzésekben aktív, a fejlesztésekben, helyi vagy nagyobb közösségben megvalósuló innovációkban résztvevő pedagógusok képezték (N=37). Módszerként szakmai életút-narratívumot, interjút, fókuszcsoportos beszélgetést és iskolai esettanulmányok eredményeinek felhasználását alkalmaztuk. Koncepcionális okból, és módszertani innovációként a pedagógusminta – erre nyitott – tagjait az elemzési szakaszba is bevontuk, hogy a gyakorlat nézőpontja folyamatosan jelen legyen. Első, gyors-eredményeink – további kérdések megszületése mellett – a pedagógusok szervezeti szocializációjára, az eredményességre vonatkozó nézetekre, a reflexióra, a problémamegoldására, az innovációra, az egyéni és szervezeti fejlesztést támogató rendszerekre vonatkoznak; a intézményi kultúra percepciója alapja kutatásunk mélyítésének, továbbvitelének.  

Közreműködők: Domonkos Katalin, Fehérvári Anikó, Kálmán Orsolya, Kopp Erika, Lénárd Sándor, Nahalka István, Prekopa Dóra, Rapos Nóra, Sipos Judit, Szivák Judit, Vámos Ágnes, Verderber Éva 

Országos Koordináció

A két szakmai pilléren túl a PPK országos egyeztető műhelyeket is koordinált:

• Az új, osztatlan szerkezethez illeszkedő tartalom és módszerek a pedagógiai – pszichológiai modulban műhely 

A műhelyt vezeti: Dr. Lénárd Sándor

A műhely célja volt az osztatlan tanárképzés pedagógiai – pszichológiai képzési programjának intézményenkénti megismerése, hogy e diagnózisra és helyzetfeltárásra építve megfogalmazhatóak legyenek a képzés közösen deklarált alapelvei és intézményi sajátosságai egyaránt. Továbbá megfogalmazásra került egy országos ajánlás, amely a közös szakmai vélemény erejével bázisa lehet a tanárképzés fejlesztésének mind intézményi, mind szakmapolitikai szinten. 

• A megújuló gyakorlatok rendszere, tartalma az osztatlan tanárképzésben 

A műhelyt vezeti: Dr. Rapos Nóra, Dr. Kopp Erika

A műhely célja volt, hogy osztatlan tanárképzés gyakorlati rendszerét a hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján elemezze. Ezt követően országos ajánlás készült a gyakorlatok új funkciójára, tartalmi struktúrájára, értékelési rendszerére nézve a képző intézmények közös álláspontja alapján. A megfogalmazott szabályozási- és rendszerelemek támogathatják gyakorlatok rendszerének hatékonyabb működését. 

Az alprojekt munkatársai:

Alprojektvezetők: Dr. Szivák Judit, habil. docens, oktatási dékánhelyettes és Dr. Rapos Nóra, adjunktus. 

Szakmai asszisztensek: Czető Krisztina, Horváth László

Pénzügyi asszisztens: Bathó Zoltán